Az osztályfőnökömtől hallottam erről a programról. Hosszú ideig gondolkodtam, hogy jelentkezzek-e. Végül úgy döntöttem, hogy kipróbálom. Azzal a céllal utaztam ki, hogy új szakmai ismeretekre tegyek szert. Nagy izgalommal vártam az utazás napját. Az út nagyon hosszú volt, kisebb-nagyobb dugókkal. Az étterem (Hotel Thüringer Waldbleck Boxberg) egy család által működtetett hotelben volt. Az étterem dolgozói nagyon kedves, segítőkész emberek voltak. Tőlük vendégszeretetet és sok értékes dolgokat tanultunk. Az épület egy domb tetején áll, így remek kilátás nyílt a szobák ablakaiból. A szállás az étterem felett volt, egy szobában. A szabadnapomon a városban voltam (Gotha), vagy a környéken sétálgattunk. A konyhán voltam napi 6-7 órát. A fő feladatom a mosogatás volt, de nagyon sokszor segítettem zöldséget, gyümölcsöt pucolni, szeletelni, vagy éppen én sütöttem húst a vendégeknek. A reggelit, ebédet, vacsorát magamnak kellett elkészíteni a kevés konyhai ismeretemmel. Ez főként rántott hús formájában valósult meg. Az egy hónap alatt nagyon sok kedves embert ismertem meg. Ha lenne lehetősem ugyan ide menni, dolgozni, biztosan jelentkeznék rá.
Weissinger Rafael
10/A vendéglátó

Az egyik osztályfőnöki órán Kocsis tanár úr említette, hogy lehet jelentkezni az Erasmus + projektbe, ha szeretnénk, Németországba lehet menni szakmai gyakorlatra. Március 10-én indultunk és 11-én értünk Bad Liebensteinbe a Kaiserhof Kulturhotelbe. Elsősorban körbevezettek a hotelnek azon a részén, ahol dolgozunk és közben az ott dolgozóknak is bemutattak minket. Majd megmutatták a szállást is. Az első munkanapon megmutatták, hogy mit kell csinálni, majd a munka végén az első véleményüket is elmondták. Társam első két hétben délután dolgozott, 15.00-től 21.00-ig, én reggel 8.30-tól 15.00-ig. Két hét után pedig fordítva dolgoztunk. Egy héten kétszer volt szabadnapunk. Ezeken a napokon elvittek minket kirándulni és fagyizni. Persze pihenésre is volt lehetőség. Ételt naponta kétszer kaptunk, reggel és délután, az reggelinek és vacsorának számított. A munkatársaink nagyon aranyosak voltak velünk, és persze türelmesek is. Ebben az egy hónapban nagyon jól éreztük magunkat, és nem bántuk meg, hogy jelentkeztünk. A nyelvtudásunk is bővült kicsit. A mi munkánk az előkészítésről szólt. Reggel a reggelihez kellett több féle gyümölcsöt, szalámikat, sajtokat szeletelni és tálcára tenni. Délután a vacsorához kellett előkészülni burgonyát, hagymát pucolni, salátákat és desszerteket készíteni. Az utolsó munkanapon kaptunk egy táskát, amiben csak ajándék volt. Április 4-én reggel indulás előtt csomagot kaptunk az útra. Este 23.00 óra körül értünk haza.
Ignácz Dorina, Ignácz Klaudia
10. osztályos édesipari termékgyártó

Osztálytáraimtól, illetve osztályfőnökömtől hallottam, hogy lenne lehetőség németországi kiutazásra,Németországban. Én Boxbergben voltam, ahol egy konyhán dolgoztam. A szállónk ugyanabban az épületben volt, egy emelettel feljebb. Az étterem nem volt nagy, de sokan jöttek oda enni. Főleg hétvégén nagyon sokan jöttek ebédelni és vacsorázni is. Általában hetente 2-3 rendezvény volt, amikor sokan összegyűltek ebben az étteremben. Hétköznap nem volt zsúfolt a hely, ilyenkor takarítottunk éppen, vagy segítettünk húsokat és zöldségeket előkészíteni egy rendezvényhez. Heti 2 szabadnapunk volt, kizárólag hétköznap. Az ételt magunknak kellett elkészíteni ebédre és vacsorára is. Reggelit pedig nem kellett főzni, úgyhogy abba nem kellett segíteni. Az első héten még segítettek, hogy hogyan készítsük el magunknak az ételt. A szabadnapunk úgy volt, hogy egy közös és egy külön töltendő szabadnap. A közös szabadnapon bevittek minket a városba, ahol tudtunk vásárolgatni. Kb. 10 km-re volt tőlünk ez a város, Gotha. Mellettünk 1,2 km-re volt egy Gospiteroda nevű falu. Ha hét közben szerettünk volna vásárolni, akkor ott megtehettük. De ételt meg italt természetesen kaptunk. Az utolsó munkanapunkon a húsvéthoz való előkészületekben segítettünk, amit rá egy hétre rendeztek. Most nem a húsokat és a zöldségeket készítettük elő, hanem egy nagy kupac fa összehordásában volt ránk szükség, azt segítettük előkészíteni. Ezt a rakás fát felgyújtják, a télűzés ott hagyományos rendezvény. Nagyon érdekes volt ez számunkra.
Minden dolgozóval jól ki lehetett jönni és mindenki „jófej” volt. Kedvesen viselkedtek velünk.
Az épületben egy konyha, 3 étteremrész + egy kisebb, hotel és munkásszálló is volt. Ha esetleg lehetne, én szívesen kimennék még egyszer, teljesen meg voltam elégedve a hellyel.
Köszönöm a szervezőknek, a tanáraimnak, hogy egy életre szóló élménnyel lehettem gazdagabb!

Szabó Szilveszter
10. osztályos tanuló

Dzień 5 : Hotel Thüringer Waldblick Boxberg/ Gotha

Az osztályfőnöktől hallottuk, hogy ki lehet menni Németországba gyakorlatra. Úgy gondoltuk, hogy kimegyünk nyelvet tanulni és tapasztalatot szerzünk szakmánk terén is. Március 10-én indultunk, április 7-én jöttünk haza. Konyhán dolgoztunk,ami nagyon tetszett számomra. Jól, nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Mi Forsthaus Thiemsburg 99947 Schönstedt, OT Alterstedt Am Forsthausban dolgoztunk. Az első nap megmutatták a szállásunkat, hogy hol fogunk lakni. Megmutatták, hogy hol ehetünk és mikor. Az első munkanap megismerkedtünk a munkatársakkal, és bemutatták, hogy hol fogunk dolgozni. Konyhára voltunk beosztva. Mosogattunk és előkészítettük az alapanyagokat a főzéshez. Erdő szélén voltunk, egy nemzeti parkban, nagyon szép helyen. A szabadnapon sétáltunk és pihentünk. A munka 11-18 óráig tartott. De volt olyan, hogy 21 óráig, mert rendezvény voltam és ilyenkor is számíthattak a munkánkra. A munkatársak segítőkészek voltak. A séf mondta meg, hogy mit csináljunk, mit kell előkészítenünk. A reggeli fél 10-kor, az ebéd 15 órakor, a vacsora 18 órakor volt. Az ételek finomak voltak, kicsit más ízek, mint itthon. Voltak lengyel lányok is, velük nem olyan jól jöttünk ki. mert mindent ránk fogtak, amit nem is mi csináltunk. De a végén, azért harag nélkül váltunk el egymástól. Találkoztunk magyar tanulókkal is, velük sokat beszélgettünk.
Nagyon jó volt és jó élmény volt. Nem bántam meg, hogy kimentem. Egy életre szóló élményt és tapasztalatot szereztem vele. Hazautazás 2017. 04. 08-án volt. Kicsit unalmas volt és hosszú, de kibírtuk, mert vártak haza minket szeretteink. Mikor hazaértünk, mindenki boldog volt, jó volt itthon lenni. Fura volt újra suliba jönni. Ha lenne rá lehetőség, hogy kimenjek, akkor élnék a lehetőséggel.
Köszönöm szépen, tanáraimnak, a szervezőknek, hogy kint lehettem!

Varga Tamara
10. osztályos édesipari termékgyártó