A Határtalanul programról már olvashattatok honlapunkon. Az első, Előkészítő szakasz, október első napjaiban került megrendezésre.
A második szakasz neve, Első találkozás. Erről olvashattok majd az alábbiakban, illetve nézhetitek végig a jó hangulatú 3 nap fotóit. Lesz Második találkozás, Dunaszerdahelyen, valamint egy befejező, úgynevezett Értékelő szakasz. Ez utóbbi részeként várunk minél több diákunkat, hogy beszámolhassunk személyesen is élményeinkről.
Mi is történt tehát Október 20-tól 22-ig?
Október 20-án délelőtt érkezett meg Dunaszerdahelyről, az ottani Vidékfejlesztési Szakközépiskola 9 mezőgazdász tanulója, két kísérővel, Ürögi Iván és Németh József mérnök-tanárral. 11.E osztályunk 9 tanulója várta nagy izgalommal a társaságot.
Amíg diákjaink körbevezették a partneriskola tanulóit Szalóky Katóné László Mária tanárnő segítségével, addig a dunaszerdahelyi kollégákkal, igazgató úrral, Dr. Nagyné Szentmiklósi Évával és Présing Tamás tanár úrral egyeztettük a három nap programját.
Az ebéd elfogyasztása és a szálláshely elfoglalása után következett az első feladat. A munkavédelmi oktatást követően a Bakonyerdő Zrt-től kapott tölgyfa csemetéket ültették el közösen iskolánk udvarán, Primusz József tanár úr és Dr. Nagyné Szentmiklósi Éva irányításával. A tanár úrhoz méltón, nemcsak technikai instrukciókat, hanem bőséges szellemi táplálékot is kaptak a diákok. Kis pihenő után következett a szabad program, ismerkedési est, bográcsozás. Marcsi néni játékos feladatok, csapatépítő játékok segítségével már az első este közelebb hozta egymáshoz a két iskola diákjait. A játék végére elkészült, igaz, nem bográcsban, hanem jóval termetesebb üstben a vacsora. Az edényt a 11.E osztályos Molnár ikreknek köszönhette az éhes csapat, a finom vacsorát pedig az osztály, programban részt vevő diákjai által felajánlott hozzávalókból, szakács szakoktatóink, Matting Norbert és Farkas Zoltán tanár urak készítették, Cseke Szilárd vendéglős tanulónk segítségével. A jó hangulatú vacsora és beszélgetés késő estig tartott iskolánk udvarán. Részt vett rajt Békefi Imre igazgató úr, a 11.E osztályfőnöke, és valamennyi kolléga, aki érintett volt a programok szervezésében, lebonyolításában.
Másnap, 21-én délelőtt az iskolánk busza elvitte a csapatot Tapolcafőre, ahol először a tanösvényt jártuk végig, ahol Primusz tanár úr érdekes előadásait hallgathattuk, majd ellátogattunk Zsegraics Gyula által létrehozott almáskertbe és ásványvíz palackozóba. A forrásvíz teljes útjának megismerése után Zsegraics úr a raktárában megengedte, hogy diákjaink és vendégeink kedvükre válasszanak maguknak az ott sorakozó Ice Tea, és ásványvíz palackokból. Még egyszer köszönet érte.
Hazaérve, ebéd után következett a második közös feladat, az iskolai gyakorlókert kialakítása. Fel kellett ásni, gereblyézni, majd veteményezni, a tankonyhánkkal szemközti területet.  A munkálatokat Présing Tamás tanár úr és Dr. Nagyné Szentmiklósi Éva tanárnő irányították. Tavasszal így szakácsainknak csak néhány métert kell megtenni, hogy petrezselymet, vagy hagymát szedjenek, most ősszel pedig az elültetett saláta palánták kifejlődve gazdagítják majd a konyhát.
A munka végeztével, a diákok Matting tanár úr által, az iskolánk almafáin termett gyümölcsökből. sütött almás pitét kaptak.
Kis felfrissülés, átöltözés után rövid belvárosi sétára kísérte a csoportot Marcsi néni. Fél 7-től 8 óráig a Termálfürdőben Egyed Ákos tanár úrral, Scheller György tanár úrral fürdőzhettek a diákok és kísérőik. Este pedig Lukács-Renczes Tünde osztályfőnökkel, Peng Dániel tanár úrral vacsorázni vittük a belvárosba a csoportot. A jó hangulatú est 22 óráig tartott.
Az utolsó napon, 23-án, hideg, esős időre ébredt mindenki. Délelőtt Kovács Amália tanárnő és Schuszter Ferenc Tangazdaság vezető irányításával elkezdődött az egyik istálló meszelése a Tangazdaságunkban. A hideg szél ellenére is jó hangulatú munka volt, melyet megörökített a pápai tv, valamint a papa-ma internetes hírportál is. Mivel az iskolai ünnepélyre meghívtuk vendégeinket is, az átöltözést követően visszajöttek az iskolába. A történelem szaktanteremben végignéztük az előző napokon készült közös fotókat, és közösen megtanultuk és elénekeltük Méry Péter Határtalan Összefogás című dalát. Kicsit összefoglaltuk, értékeltük az elmúlt napok eseményeit.
Az ünnepélyt és ebédet követően a Kékfestő Múzeumban tettünk látogatást. Ennek lehetőségét, valamint a Termálfürdő belépőket, és minden segítséget ezúton is köszönünk Rádi Róbert kabinetvezető úrnak, és Pápa város Önkormányzatának.
A múzeumból a Hagyományok hegyére vitt minket Rozman Imre sofőrünk, a buszt pedig ismét az iskolának köszönhetjük. Tóth Kálmán elnök úr várt minket. Érdekes történelem óra, fegyverbemutató, íjászkodás vette kezdetét, amely a hideg ellenére is jó hangulatban telt. Olyannyira összebarátkoztak a két iskola diákjai, hogy a harmadik napra, nemcsak címet, telefonszámot cseréltek, facebook bejelöléseket tettek, hanem konkrét meghívásokat is kaptak gyerekeink, egy-egy diák otthoni gazdaságának megtekintésére. Biztos vagyok benne, hogy nem kell áprilisig várni a következő találkozásig. Keresni fogják egymást, látogatást tesznek majd az új ismerősöknél. 22-én délután 4 órakor búcsúztunk el és kívántunk jó utat vendégeinknek. Mindannyiunk nevében mondhatom, nagyon várjuk az áprilisi Második találkozást. Ott szintén három napig, három különböző közös munka elvégzése lesz a feladat. Mindenről beszámolunk majd nektek írásba és szóban is, április végén.
Lukács Judit
projektvezető

Nagy Alexandra 11.E osztályos tanulónk így vélekedett a programról:
Ez a három nap számomra nagy élmény volt. Mindig is szerettem volna tudni, hogy miben hasonlítanak, és miben különböznek tőlünk a határon túli magyarok. Az első nap ismerkedéssel indult, majd közösen elültettük a Bakonyerdőtől külön erre az alkalomra kapott tölgyfákat, majd sor került a bográcsozásra, ami nagy lehetőséget kínált egymás megismerésére!  A második nap már nagyon jó hangulatban telt, a különböző programok egyre jobban összekovácsolták a két csapatot. A közös munka az iskola kertjében, közös ebédek, termálfürdőzés és a szabadprogram. A harmadik nap végére annyira összebarátkozott a két csapat, hogy kevésnek tűnik a három nap! Személy szerint én már alig várom, hogy mi mehessünk hozzájuk Dunaszerdahelyre!