• Friss Képek

    1 5 7 11 12 15
  • Friss Hírek

    • Állás hirdetés

      A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Intézményeibeigazgatóhelyettesi munkakörszakmai igazgatóhelyettes és általános (oktatási – nevelési) …
    • Tankönyvrendelés

      Tisztelt Szülők! A Kormány 1092/2019. (III. 8. ) Korm. határozata értelmében a …
    • Pótbeiratkozás

      Iskolánkba a pótbeiratkozás 2021. május 10 – 2021. május 21-e között lesz. …
    • Tájékoztatás

      Kedves Diákok! Iskolánkban 2021. május 10-én nagy létszámú szakmai írásbeli vizsgát tartunk. …
    • ideiglenes felvételi jegyzéket a 2021/2022-es tanévre

      0011-es mezőgazdasági gépésztechnikus 0012-es erdésztechnikus 0013-as mezőgazdasági technikus 0014-es kertésztechnikus 0015-ös sütő- …

A kommunizmus áldozataira emlékezik az ország

2014 március 3. » Hírek

aldozatokMagyarországon február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja, erről és a vele kapcsolatos megemlékezésről az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata rendelkezett.
Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, bár a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovácsot 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, s bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték.
1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelési miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszavonult. 1958. novembertől haláláig országgyűlési képviselő volt, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok 1989-ben rehabilitálták. Az Országház előtt álló bronzszobrát 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta is minden évben sor kerül az emlékünnepségekre, emlékeztetőként és figyelmeztetőként a korszak történéseire és a tanulságok levonására.
“A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek” – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, a téma nem lezárt, a számadatok nem véglegesek, a közelmúlt folyamatos viták tárgya. (1997-ben A kommunizmus fekete könyve címen jelent meg egy francia könyv, a hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján 80-100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát.) A világ számos pontján emlékművet állítottak a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak Prágától Budapesten át Washingtonig.

Faliújság
Az idei megemlékezések országszerte már 24-én megkezdődnek, s 25-én folytatódnak. Megemlékezéseket tartanak az iskolákban, a megyei és a települési önkormányzatok szervezésében. 25-én délután Budapesten a GULAG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány emlékezik az áldozatokra. Az emléknapon összehangolt műsorkínálattal várja nézőit és hallgatóit a közmédia. Egyebek mellett a Duna televízió közvetíti az emléknap központi rendezvényének eseményeit a Terror Házából, az MR1-Kossuth Rádió pedig a Terror Háza Múzeum első tíz évét eleveníti fel.
Iskolánkban a faliújságon és osztályfőnöki órákon történt a megemlékezés.