A pék szakmát tanultam, végzős évemben jártam, amikor egy lehetőség jutott el hozzám, amely szerint jelentkezéssel ki lehet jutni Németországba a szakmát gyakorolni. Ketten voltunk kint, de mindenekelőtt több felkészítő órát is kaptunk nyelvből, kultúrából, egyéb földrajzi és építészeti információról. Az út megközelítőleg 11 óra volt, és kb. háromszor álltunk meg pihenni. Egy közös szállóba érkeztünk, ahol egy estét töltöttünk, és arra az estére étellel voltunk ellátva. Onnan lettünk elosztva, hogy ki milyen helyre fog kerülni. Ez a tárgyalás reggel történt meg. Mind a ketten, Gospiterodába kerültünk, ami nagyjából 2 órányira volt a hegyekbe épített szállótól. Kívülről kicsi, belülről hatalmas pékség, cukrászda és egyéb vendéglátóhely, nagyon sok férőhellyel. Fantasztikus volt az ellátás és a szállás, de ami még nagyszerűbb, az emberek kedvessége, nyitottsága és végtelen türelme. Rendkívül sokféle terméket készítettünk a pék-cukrász iparnak megfelelően, de emellett a szakács szakmából is kivettük a részünket, egy kevés segítségnyújtással. Nagy volt a koncentrálás és teljes mértékben elvárt, hisz a mentalitásukba ez szinte bele van építve már hosszú idők óta. Mások a nyersanyagok, amelyek a termékekbe kerültek, de egészségesebb is, hiszen nagyon sok bio anyagot használnak. Nagyon jellemző az olajos magvas termék, illetve hogy az élesztő mellé sört is tesznek a termékbe. Hajnali 3-kor kezdtünk és 8 órás munkabeosztásban dolgoztunk, fél órás reggeli szünettel, ami fél 9 fele szokott lenni. Az emberek nagyon kedvesek, segítőkészek voltak velünk. Nagyon köszönjük, a szervező tanárnőnek, a felkészítőknek és mindenkinek, akik valamilyen módon segítették, hogy ilyen csodálatos helyre kijussunk!
Csak ajánlani tudom ezt a helyet, mindenkinek!
Szabó Sándor
Iklódi Dániel
Pék tanulók